Mark Bittman szerint az étkezés a következőképpen változott Amerikában: 100 évvel ezelőtt, mindenki helyi-evő volt, ami azt jelentette, hogy kizárólag helyben készült ételeket fogyasztottak. Az ételek több irányba való forgalmazása nem létezett. A családokban általában volt egy kijelölt személy, aki főzött, ez általában az édesanya vagy nagymama volt, akik maguk vásároltak be a helyi piacokon, közvetlenül a termelőktől. Még nem léteztek rágcsálnivalók sem és mindenki a saját hagyományai által megszokott ételt fogyasztott, a receptek átszálltak egyik generációról a másikra. Akkoriban az evés nem kapcsolódott szorosan a marketinghez, vagy a nemzetközi márkákhoz. Fontos megjegyezni, hogy akkoriban az ételeket kevés, de minőségi alapanyagokból készítették, nem léteztek a mára elterjedtté vált különböző adalékanyagok. Az 1930-as évektől kezdve azonban az útrendszerek rohamosan fejlődésnek indultak, aminek eredményeként a vasutak szerepét átvették az autók és az élelem egyre többet utazott. Mindezt követően elérkezett az az időszak, amikor a túl sok ennivalót termeltek ahhoz, hogy azt frissen el lehessen fuvarozni, ezért jelentek meg a fagyasztott ételek és a konzervek. Ezeket azok a háziasszonyok vásárolták meg, akik munkájukat kívánták lerövidíteni ezáltal. Éppen ezek miatt, nagyon kevesen jutottak hozzá rendszeresen friss zöldségekhez.
1950 és 2000 között a népesség megkétszereződött, a húsfogyasztás pedig ötszörösére nőtt. A hatalmas húsfogyasztásnak köszönhetően alakult ki a gyorsétterem is. Továbbra is az otthon való étkezés volt a megszokott, azonban az ételek minősége rohamosan romlott. Kevesebb volt a házilag készített és több volt a boltban megvásárolt konzerv. Továbbá a cukor is egyre jobban jelen volt a háztartásokban jégkrémek és édes kekszek formájában. Az otthoni étkezés minőségének lecsökkenése miatt lett közkedvelt a gyorséttermekben készített fűszeres étel.
Az 1970-es évek felé az emberek kezdték felismerni, hogy a helyben termesztett termékek mégis jobbak, a biogazdálkodás előtérbe került. Az étteremben való étkezés kezdett gyakoribbá válni. Az élelmiszer gyártás iparosodott. Mindezekhez hozzájárult az is, hogy ebben az időszakban kezdtek el a nők nagy számban munkába állni, aminek következményeképp nem volt idejük főzni, így a háziasszonyok mindig a gyorséttermekhez vagy a mirelit ételekhez nyúltak. A következő évtizedek pedig az éttermek, gyorséttermek, étkezdék terjedésével teltek. A mai világban azonban, a közösségi médián keresztül nagy népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás témája. Blogok, Facebook oldalak tucatja mutatja az egészségesebb élethez való utat. Az internet rengeteg tudást adományozott nekünk, a probléma azonban már az, hogy ki tudjuk-e szűrni a valótlan tényeket, ami könnyen félrevezethet minket. Meg kell érteni azt, hogy az egészséges életmódot is hozzá lehet igazítani a mai felgyorsult életünkhöz. Mindezek ellenére nem csökkent a gyors éttermek népszerűsége, a túlsúlyos emberek aránya hatalmas méreteket ölt, különösen Amerikában. Az amerikaiaknak az elhízásuk a TB-jük 10%-ába kerül, ami közel 150 millárd dollárt tesz ki évente. Többe, mint a dohányzásuk. Jamie Oliver azt állítja, ez 10 éven belül meg fog duplázódni, tehát 300 milliárd dollárra fog nőni. Tekintve, hogy ezt az egészséges életmóddal meg lehetne előzni, hatalmas összeg.
Miért választják mégis annyian a gyorséttermeket? A leggyakoribb válasz az, hogy gyors és egyszerűen elérhető. Ami igaz is, hiszen szinte azonnal kézhez kapjuk a rendelt ételt és az elfogyasztása sem tart sok időbe. Dian Dooley kutatásai szerint szervezetünknek akár 3 napba is telhet, hogy szervezetünk lebontsa a 10 perc alatt megevett hamburgert, emellett a hatalmas mennyiségben felhasznált ízfokozók károsítják a szerveinket és elhízáshoz vezetnek.
Az autós kiszolgálóban, még az autóból sem kell kiszállni ahhoz, hogy megkapjuk a rendelésünket. A következő leggyakoribb válasz, az ételek íze miatt. Ezek az ételek többnyire ugyanazt az ízt garantálják minden egyes alkalommal, ezért az emberekben kialakul a bizalom irántuk. Az ár is szerepel a válaszok között, azonban manapság ez egyre kevésbé igaz. Egy napi menü az étteremben és egy gyorséttermi menüára közel azonos. Vannak olyanok, akik a közösség miatt járnak ide, majd berögződik mindennapjaikba. Önmaguktól nem lépnének be egy ilyen étterembe, viszont nem akarnak kimaradni a baráti társalgásokból, az élményekből. A gyakran túlzsúfolt órarendek miatt a diákok ilyenkor tudnak időt szakítani a szociális életre. A válaszadók 20,6%- a pedig még mindig abban a tévhitben él, hogy ezek az ételek táplálóak. Ez jól mutatja, mennyire szükséges a megfelelő tájékoztatás és ebbe bele kellene vonni a gyorséttermeket is, hogy egy egészségesebb világ alakuljon ki. Végül a kitöltők 11,7%-a szórakoztatónak találja ezt a fajta étkezést. Mint látható az idő, a pénz és az íz miatt hajlandóak lemondani az egészségesebb ételekről, életről. Habár Malthus tanulmánya a népesedés elméletéről, miszerint a Föld népességének gyors növekedése miatt élelmiszerhiány és éhezés lép fel, megdőlt, sőt túl is teljesítette magát az emberiség élelmiszertermelésben, mégis jól rávilágít arra a tényre, hogy a Föld erőforrásai nem végtelenek, a népesedésnek pedig korlátai vannak. Hiába tudjuk ellátni a lakosság túlnyomó részét élelmiszerrel, ha a minőség fontosságát hátrahagytuk a fejlődés során.
Pogácsás Csilla