Írta: Tóth Andrea
A szabadidő a társadalmilag kötött időn (például munkavégzés, ingázás) és a testi szükségletek (táplálkozás, alvás) kielégítésén túl fennmaradó szabad felhasználású időnk. A szabadidőnek azon részét, melyet a testi-lelki feltöltődésünket eredményezi, rekreációnak nevezzük. Beletartozik a szabadidőbe a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében teszünk.
A szabadidő eltöltését két részre bonthatjuk: passzív és aktív. A szabadidő eltöltése passzív, ha a választott tevékenységnek a kikapcsolódáson kívül nincsen különösebb elérendő célja vagy végeredménye és nem igényel nagyobb testi, szellemi erőfeszítést, a test pihentetése a legfőbb. A szabadidő ilyen eltöltése elsősorban az otthoni pihenésben, tévézésben, zenehallgatásban és az üdülésben merül ki. Azok, akik fizikai munkát végeznek, előnyben részesítik a passzív eltöltését a szabadidejüknek, hogy testüket ne hajszolják túl. Ahhoz, hogy megfelelően tudjanak teljesíteni munkahelyükön, szükséges a testük számára egy kis passzív időtöltés.
A szabadidőt aktívan tölti el az, aki a választott tevékenységnek tevőleges résztvevője, befolyásolója. Ez mindig szellemi, gyakran testi erőfeszítéssel, a képességek, készségek mozgósításával jár. A szabadidő aktív felhasználásának a személyiségfejlődésben is fontos szerepe van. Az aktív szabadidős tevékenységek közé tartozhat a testmozgás, a szabadidősportok, a tánc, az alkotás, a barkácsolás, a művelődés, a kutató tevékenység és a társas szórakozás különböző formája. A szellemi munkát végző emberek szívesebben töltik szabadidejüket aktív pihenéssel. Nem meglepő, hogyha munkánk során vagy tanulmányainknak köszönhetően egész héten (számítógép előtt) ülünk, akkor testünknek szüksége van az átmozgatásra. Ha szellemileg és testileg is lefoglaljuk magunkat a szabadidőnkben, az jótékony hatással van jellemfejlődésünkre és agyunkat is naprakészen tartja, ezáltal a hétköznapi élet kihívásait is sokkal könnyebben fogjuk venni.
Az aktív turizmus a turizmus azon részét jelenti, amely során a turista utazásának motivációja fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység folytatása. Az aktív turizmushoz tartozik többek között a természetjárás, túrázás, ökoturizmus, kerékpáros turizmus, vízi turizmus, gyógyturizmus, sportturizmus, lovas turizmus, de a Magyar Turisztikai Ügynökség az aktív turisztikai termékei közé sorolja a kaland- és extrém turizmus területét, a golf-, a horgász-, a vadász- és a kempingturizmust, a téli sportokat és síturizmust is.
Ahogyan a nemzetközi trendek is mutatják, úgy Magyarország turizmusában is megfigyelhető az aktív utazások iránti igény növekedése. Ebben jelenleg főként a hazai vendégek vesznek részt, azonban található néhány olyan termék is hazánk 
kínálatában, amik esetén meghatározó a külföldi vendégek aránya (pl.: sportturizmus – budapesti futóversenyek, vadászturizmus, kempingturizmus). A turizmusban is kimutatható, hogy a vendégek manapság a passzív pihenés helyett egyre inkább keresik az aktív pihenésből származó élményeket. A hazai lakosság aktív turizmussal kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta egy 2006-os felmérés, melynek eredménye szerint az aktív tevékenységek iránt nagyobb érdeklődést mutatnak a férfiak, a fiatalok és középkorúak, akik magasabb végzettséggel és jövedelemmel rendelkeznek, valamint a többgyermekes családok.
Az aktív turizmus egyik fontos jelentősége, hogy a természetjáró, aktív turisták a többi szegmensnél jobban támaszkodnak professzionális szolgáltatásokra, szívesebben vesznek igénybe utazásaik során szakvezetőket, túravezetőket, sportoktatókat. A természetjárás során az egyén kiszakad városi környezetéből, és a természetes környezetben tölti el idejét. Ennek leggyakoribb módjai a gyalogos kirándulások és gyalogtúrák, vízitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó túrázások, tájfutás, barlangászat, lovas kirándulások, hegymászás.
Másrészről az aktív turizmus hozzájárul az egészséges életmód folytatásához, a szellemi és testi fittség megőrzéséhez. Több ezer évvel ezelőtt már az ókori görögök (köztük Hippokratesz és Galenus) is kiemelték a fizikai aktivitás szerepét a betegségek gyógyításában. Ma is közismert a testmozgás mint orvosság, a népegészségügyi és a klinikai szemlélet a fizikai aktivitásnak kiemelt jelentőséget tulajdonít a betegségek kezelésében és rehabilitációjában, valamint a népesség egészségi állapotának fenntartásában és javításában.
A modern kor technológiai változásai révén egyre gyakoribbá vált az ülő, mozgásszegény életmód. Kétségtelen, hogy az iparban, mezőgazdaságban, közlekedésben számos változás jobb életkörülményeket, magasabb életszínvonalat jelent társadalmi szinten, de az egyén szempontjából a 21. századi életmód az ember számára létszükségletet jelentő mozgásos tevékenységek lecsökkenéséhez vezet. Az elhízáson túl az anyagcserezavarok, a magas vérnyomás mellett az inaktivitás legsúlyosabb következményei a szív- és érrendszert érintik. A mozgásszegény életmód kiegyensúlyozatlan szabályozást eredményez az idegrendszerben is, mely révén gyakorivá válik a szorongás, a fizikai fáradtság hiánya pedig alvászavarokhoz vezet. Ellenben a rendszeres fizikai aktivitás szinte az összes szervrendszerre kihat, így minden életkorban jelentős az egészségfenntartó és -fejlesztő hatása.
Kezdetben az emberek az egész napos munkavégzés mellett nagyon kevés szabadidővel rendelkeztek. Történelmünk során az első aktív szabadidős tevékenységek közé tartoztak a kirándulások, kulturális programok és sportesemények látogatása, testedzés. Az aktív kikapcsolódás során a sportban fontos a mértékletesség, ugyanis ebben az esetben a testmozgás nem a kimerülést kívánja elősegíteni, hanem a cél a pihenés, feltöltődés.
Erre ideális lehet a hazai fürdők által kínált szolgáltatások komplex kínálata. A fürdőzés története évezredes múltra tekint vissza Magyarországon: a rómaiak Pannóniát Augustus császár korában foglalták el, mely a budai fürdők első virágkorát eredményezte. Ezen a területen fürdőépületeket, vízvezetékeket, csatornahálózatot, magán- és nyilvános fürdőket, katonai fürdőket tártak fel.
Egy 269 főt érintő saját kutatásom szerint – mely az éves fürdőlátogatás számát vizsgálta – azt az eredményt kaptam, hogy a vizsgált minta legnagyobb hányada 2-5 alkalommal (36%) illetve 6-10 alkalommal (26,8%) látogat fürdőt egy évben, míg 20% évente 16 alkalomnál többször jut el fürdőzni szabadidejében. A látogatók válaszaiból látható, hogy a fürdőzés beépül a mindennapok szabadidős aktivitásába, mivel lehetőséget kínál az egészségmegőrzésre, sportolásra, aktív családi programokra egyaránt. A vendégeket sokszínű kínálattal várják az ország fürdőiben, rendszeresen szerveznek sporteseményeket, sportversenyeket, tánc- és sporttáborokat, szauna programokat, gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeket, gyermekfoglalkozásokat, kézműveskedést, barkácsolást, úszásoktatást, szépségversenyeket, éjszaki fürdőzést, egészségnapokat. Természetesen az állandó kínálat is csábító lehet az aktív időtöltésre vágyók számára: csónakázás, vízi bicikli, strandröplabda, homokfoci, aqua fitnesz, vízi aerobik, sport úszómedence, bowling pálya, csocsó asztal, billiárd, darts, homokos strandsport pályák, szauna, wellness világ, masszázs, különböző animációs programok és csoportos fitnesz órák hívogatják a vendégeket.
További 2018-as eredményeim szerint az általam vizsgált populáció a felsorolt fürdőzést kiegészítő 4 programcsoport közül több, mint háromnegyed része nyilatkozott úgy, hogy szívesen venne részt kulturális és zenei programokon a fürdő területén. Sporteseményeken 29%-uk venne részt aktívan vagy passzívan; népművészek, iparosok munkáinak bemutatóját 23% tekintené meg örömmel a fürdőben töltött idő alatt. A kérdőívet kitöltők megadhattak saját választ is a fürdőzést kiegészítő programokat vizsgáló kérdésre, így többen jelezték, hogy számukra vonzóak lennének egészségügyi és szűrővizsgálatok, egészségmegőrzés témájában tartott előadások a fürdőzéssel egybekötve.
A fővárosunk, Budapest 2017-ben tizenegy nagy nemzetközi sporteseménynek adott otthont (pl.: a 17. FINA Világbajnokság, illetve az ezt követő FINA Masters Vb). A kiemelt sportrendezvények házigazdájaként országunk helytáll, újra és újra azt bizonyítja be, hogy nagyszabású nemzetközi és hazai sporteseményeket világszínvonalon képes megrendezni. 2018-ban jégkorong-világbajnokságot rendeztek a magyar fővárosban, 2019-ben vívó-világbajnokságot, 2020-ban pedig vizes Európa-bajnokságot rendez Budapest, s helyet ad az Európai Labdarúgó-szövetség által szervezett, négyévente megrendezésre kerülő labdarúgó-Európa-bajnokság egyes mérkőzéseinek is.
Az aktív szabadidő hasznos eltöltése sokkal pihentetőbb, mint a henyélés. Az aktív szabadidős tevékenységekben az egyén azért vesz részt, hogy épülhessen, fejlődhessen úgy, hogy közben kipihenje magát, szórakozzon, képezze magát és ápolja társas kapcsolatait.
A cikk elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg