A rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás és a kivételes rokkantsági ellátás melletti munkavégzés szabályai a minimálbér és a garantált bérminimum további emelése következtében kedvezően változtak.
A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől egységessé váltak, a minimálbér és a garantált bérminimum további jelentős emelése következtében kedvezően változtak a jövedelemkorlát összegei.
A 2018. január 1-jétől igényelhető kivételes rokkantsági ellátás mellett végezhető munkára is ugyanez a jövedelemkorlát vonatkozik.
E jövedelemkorlát szerint a rokkantsági, kivételes rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, idén a 138.000 Ft-ra emelkedett minimálbér másfélszeresét, azaz a 207.000 Ft-ot.
Nagyon lényeges elem, hogy csak akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a kereset, mint a fent megjelölt összeg.
Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását. Ha augusztusban és szeptemberben ismét többet keres, de októberben megint kevesebbet, akkor továbbra sem kell megszüntetni az ellátását. Ha viszont novemberben, decemberben és a következő év januárjában egyaránt többet keres a minimálbér másfélszeresésénél, akkor az ellátását meg kell szüntetni. Erre tehát nagyon figyeljen a megváltozott munkaképességű munkavállaló!
A rokkantsági, a kivételes rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult, ennek folyósítása a megváltozott munkaképességű személy ellátására vonatkozó jogosultságát nem érinti.