- Orvos szakértői vizsgálat:
A vizsgálatok sorát az orvos szakértő fogja kezdeni. Az ő vizsgálata a becsatolt orvosi leletek áttanulmányozásával indul, majd az orvosi vizsgálat következik. Ez hasonlít egy háziorvosi vizsgálatra (fizikális vizsgálat, és vérnyomásmérés) A beteg kikérdezése során az orvos szakértő arra kíváncsi, hogy milyenek a beteg panaszai, nem pedig melyek a diagnózisai. Első sorban mindig azt a panaszt kell említeni, amelyik a mindennapok során a legnagyobb problémát okozza. Az orvos szakértő szervrendszerenként és betegségenként rögzíti a számítógépes programban a részkárosodásokat. A számítógépes program külön-külön betegségenként ad egy-egy %-os értéket. Ezek nem összeadódnak, hanem az egymáshoz viszonyított arányát előre beprogramozottak szerint számítja ki a számítógépes program. Így történik a jogszabályban rögzítetteknek, és a szakmai szabályoknak megfelelően az egészségi állapot mértékének a megállapítása. Amennyiben az egészségi állapot mértéke 30-és 60% közötti értékben került megállapításra folytatódik a beteg vizsgálata a foglalkozási-és a szociális szakértők közreműködésével. Ezek a vizsgálatok a beteg kikérdezésével történnek, melyet a jogszabályban előírt kérdőív mentén folytatnak a szakértők. Minden esetben az egészségi állapot alapozza meg a szakértői véleményt. Egyéb esetekben nem kerül sor a további vizsgálatokra.
- Foglalkozási szakértői vizsgálat:
A foglalkozási szakértői interjú során tájékozódik a vizsgált személy végzettségéről, munkahelyi előzményeiről, képzési hajlandóságáról. Véleményét a munkahelyi lehetőségek, és elhelyezkedési esélyek figyelembe vételével alakítja ki. Figyelembe veszi a vizsgálat személy adottságait, és ismeri a lakó-, vagy tartózkodási helyének munkaerő- piaci lehetőségeit. Mindezek figyelembe vételével alakítja ki szakértői véleményét (B1, B2, C1, C2.)
- Szociális szakértői vizsgálat:
A szociális szakértő az interjú során feltett kérdéseire kapott válaszok alapján vizsgálja az adott személy szociális körülményeit, és ezt figyelembe veszi a foglalkozási rehabilitációra vonatkozó véleményének kialakítsa során. Kérdéseit egy felmérő kérdőív alapján teszi fel. A kérdőív a vizsgált személy szociális körülményeire, és a lakóhelyén elérhető szociális szolgáltatások igénybevételének lehetőségére vonatkozik. Nem javasolja a foglalkozási rehabilitációt amennyiben a vizsgált személy családtagja ápolásra szorul, vagy önellátásában akadályozott.
- A komplex bizottsági ülés:
A bizottság minden tagja javaslatot tesz a kérelmező egészségi állapotának mértéke, és önellátási képességének megítélése kapcsán. A komplex bizottsági döntést egy közös bizottsági ülésen hozzák meg a szakértők, és ezt kapja meg a vizsgált személy. A bizottság kiegészül még egy orvos szakértővel, aki egyben a bizottság elnöke is. Amennyiben nem egyeznek az álláspontok, akkor az elnök dönt. Minden vizsgált személy anyaga a Bizottság ülésén lesz véglegesítve.