A DE-ficit mostani írásában Biró Flóra Panna bemutatja Kína és Latin-Amerika országainak egyre szorosabbá váló gazdasági kapcsolatait.
A feltörekvő ázsiai ország növekvő világgazdasági pozíciójáról sokat lehet hallani. A világszintű befolyásának növelése mögött komoly stratégiai tervezés áll. Gyakori téma USA és Kína viszonya, vagy esetleg az Afrikában történő befektetések. Van viszont egy ritkábban említett, de fontos része ezeknek a terveknek. Amennyiben teljes képet szeretnénk kapni Kína törekvéseiről, úgy nem szabad megfeledkeznünk Latin-Amerikáról. A gyorsan fejlődő ázsiai országok után ez az a térség, ahol a legmagasabb gazdasági fejlődést figyelhetjük meg. A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai köztársaság) országok egyikét itt találjuk, sőt talán nem is annyira távoli jövőben két tagország is ezt a földrészt fogja képviselni. A továbbiakban néhány jelentős tényt osztok meg Kína és Latin-Amerika kapcsolatáról, azaz egy formálódó nagyhatalomról.
A legnagyobb hitelező
2014-ben a kínai állami tulajdonban lévő bankok összesen 22 milliárd dollárnyi hitelt nyújtottak a latin országoknak. Ez és a korábbi évek hitelei meghaladják a Világbank szervezetek és az IADB (Inter Amerikai Fejlesztési Bank) által nyújtott kölcsönöket. A legtöbbet Brazília kapta, de azért a többiek sem panaszkodhatnak.
Azért is olyan népszerű a kínai hitel, mert relatíve kevés kötöttséggel jár, és lazább feltételek mellett nyújtják. Amit oly sokan kritizálnak a Világbank vagy a Valutalap tevékenységében, az itt lényegében hiányzik. A kínaiak számára az üzlet fontosabb, mint a belpolitika, ezért üzleti projektekhez kérnek hozzáférést, de az ország irányításának módját rábízzák az aktuális kormányra. Valószínűleg a gazdasági életben való jelenléte több hasznot fog hozni, mintha politikai reformokat írna elő.
A növekvő hitel viszont növekvő kockázattal jár együtt, na de kinek is? Esetleg a sokat támogatott Venezuela szuverenitásán eshet csorba. Vagy inkább Kínát kell félteni, hiszen hírhedt, rossz adósoknak nyújt kölcsönt. Nem meglepő kijelentés, hogy Kínát nem kell félteni. Bár a hiteleket jól költötték el, Venezuela az energia szektorba és bányászatba fektette bele, ami biztosabb visszafizetést jelent. Ellenben ez a válság előtt történt, a válság után újabb hitelekre szorultak, és Kínánál nem kellett kétszer kopogtatni.
Szinte azt mondhatjuk, hogy Latin-Amerika infrastruktúrája kínai pénzből fejlődik. Ebből épül Buenos Aires metróhálózata, javulnak az utak Ecuadorban és korszerűsítik az argentin vasutat.
Jelentős befektető
Kína növekvő jelenléte, és néhány magas rangú politikus körútja a kontinensen nem véletlen. Egy könnyen járható és biztos útvonal ez, amin keresztül hatékonyan lehet ellensúlyozni az USA világgazdasági súlyát. Jelenleg még az Egyesült Államok a déli országok legnagyobb partnere, kapcsolatuk gyökereihez messzire kell visszatekinteni a múltba. Ellenben ez nem jelenti azt, hogy ezek a gyökerek olyan erősek lesznek a jövőben is, csak mert régiek. Az ábrán látni, hogy Kína befolyása a kontinensen szinte ugyanakkora, mint az USA jelenléte. Valószínűsíthető, hogy USA nem fogja szó nélkül hagyni Kínát, hogy megelőzze őt a népszerűségi listán. Nem szabad viszont elfelejtenünk, hogy nem olyan rég több latin-amerikai országban még diktatúra volt, vagy most is az van, és ez a berendezkedés közelebb áll Kínához, mint az Egyesült Államokhoz.
A statisztikákat figyelve láthatjuk, hogy az elmúlt 10-15 évben a kínai befektetések mértéke megsokszorozódott Latin-Amerikában. Ázsia után itt költi a legtöbb pénzt, sőt ehhez képest az afrikai befektetések eltörpülnek. Folyamatosan születnek újabb megállapodások nagy beruházásokról, ebből az egyik legjelentősebb 60 repülőgépről szól, amelyet a brazilok fognak legyártani.
Növekvő külkereskedelem
Az elmúlt években folyamatosan bővült a kereskedelem Kína és Latin-Amerika között. Ez Kínának nagyobb befolyást hoz, mivel a bővülés együtt jár a külkereskedelmi mérleg romlásával a latinok esetében. Folyamatos deficitet halmoznak fel Kínával szemben. A külkereskedelem növekedése nagyobb mértéket öltött, mint az USA-val szemben. Gyakorlatban Kína több országnak a földrészen a legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált.
Venezuela esetében tapasztalható a leggyorsabb és legnagyobb bővülés, míg Brazíliánál a legkisebb. Ez nem azt jelenti, hogy a brazilok vonakodnak, hiszen esetükben is Kína megelőzi az USA-t, nem kevesebb, mint 10 milliárd dollárnyi eltérés van a két országgal folytatott külkereskedelem értékében.
A gyümölcsöző kapcsolat fenntartása érdekében Kína arra is ad pénzt, hogy az infrastruktúrát fejlesszék, amivel javulhat az export és import hatékonysága. Ez Argentína esetében 250 milliárd dollárt jelent. A kínai termelés nem is tudna folyni ezen országok nélkül, mivel rendkívül szegény nyersanyagokban. Venezuelától olajat, Chiléből és Peruból rezet, Argentínából és Brazíliából szóját, Uruguayból gyapjút és marhát importál.
Argentína esetében komolyabb távalti terveik vannak. Szeretnék, ha a külkereskedelem értéke az 500 milliárd dollár értéket elérni, de ettől még messze állnak. A kínai miniszterelnök szerint a dél-dél kooperáció fontos eleme a két ország felvirágoztatásának. A tervek megvalósításának közvetítő szervezete a CELAC lenne (Latin-amerikai és karibi államok közössége), ugyanis az USA keze nem ér el idáig, és nem is fog. Az ENSZ Latin-amerikai szervezete is támogatja ezeket a törekvéseket, ugyanis Kínának komoly érdeke fűződik olyan problémák megoldásához, amiket eddig nem sikerült kezelni, például közbiztonság, oktatás.
Argentína és Kína
Nemrég egyezett meg az argentin és kínai miniszterelnök a kooperációról. A közvélemény nem feltétlen ért egyet az együttműködés mértékéről, van, aki szerint Kína túl sok előnyhöz jut, de mások belátják, hogy elindultak egy úton, ahol nincs visszalépés, és ez csak a következő állomás.
A kínai cégek tendereken előnyben részesülnek, gyakorlatban nincs tender, mivel ha Peking irányából érkezik a pénz, akkor az a vállalat fog nyerni. A gazdaság változatos szektoraiban indíthatnak vállalkozást. A legnagyobb port az kavarta, hogy Neuquen tartományban 50 évre ingyenesen biztosítanak területet a kínai kormány számára, hogy űrkutató állomást hozzanak létre. A megépítéséhez jelentős kedvezmények járnak, köztük, hogy bármilyen ebből a célból beszerzett importcikk vámmentesen érkezhet az országba. Mondanom sem kell, hogy ez nagyszámú kínai munkaerő érkezését jelenti, így az új vállalatok nem biztos, hogy az argentin állampolgároknak fognak munkahelyet biztosítani.
A kormány feladata, hogy az ellenzéket biztosítsa, hogy ez nem fog problémát vagy negatív változást okozni az üzleti életben. A lakosságot pedig arról kell meggyőzni, hogy az űrközpontnak nincs köze semmilyen katonai tevékenységhez. Akár hiszünk nekik akár nem, a tény az, hogy Argentína el van adósodva Kína irányába, ezzel magyarázható a sok engedmény. Ha visszaemlékezünk az előbb említett szuverenitásra, és a kevés kötöttséggel járó hitelekre, akkor elgondolkodhatunk, hogy fér meg ez a két kijelentés egymás mellett.
Kolumbia és Kína
A két ország közötti kapcsolat több mint 35 éves múltra tekint vissza. Nemrég tett látogatás Li Keqiang Bogotában, mely része a 4 állomásnak Dél-amerikai körútján. Találkozásuk egyik fő témája az oktatás volt, ugyanis 200 kolumbiai diák kap lehetőséget, hogy kínai egyetemen tanuljanak. Egy komoly problémának a megoldásáról is szó esett, tervet dolgoztak ki az egyik legveszélyesebb és egyben legfontosabb kikötőváros fejlesztésére. 8 millió dolláros segélyt kapott az ország a béke fenntartásra, amivel lehetőség nyílik egy fél évszázados konfliktus lezárására.
Mivel Kolumbia gazdasága figyelemre méltó teljesítményt nyújtott az elmúlt években, Kína is felfigyelt rá. Minden elköltött dollár a kereskedelem serkentését szolgálja.
Venezuela és Kína
Kína kedvenc latin olajexportőr országa. 10 milliárd dolláros projektbe kezdtek, melynek egyelőre nem konkretizált fejlesztési célja lesz. Ami biztos, hogy ennek kisebb vagy nagyobb része az olajkitermelés korszerűsítésére lesz elköltve. Au olaj kereskedelme a két ország között folyamatosan növekszik. Alapvetően Venezuela olajjal fizeti meg Kína befektetéseit, amelyet egy 2008-ban létrehozott alapon keresztül finanszíroz, és eddig legalább 40 milliárd dollárt adott különböző projektekre.
Ahogy Argentínában úgy itt is akadálymentesített módon fogadják a kínai vállalatokat, amelyek elsősorban az építkezésben, mérnöki és olajiparban érdekeltek. Hugo Chavez miniszterelnöksége előtt szinte minden olajat az USA-ba exportáltak, ma már a felét sem, sőt az USA és Kína szinte ugyanannyit vásárol Venezuelától.
Befektetések Kínában
Nem olyan összegekkel, mint ahogy Kína van jelen Latin-Amerikában, de azért jó pár vállalat működik kínai területen is. Mexikó vezető pékséglánca, jelenleg egyike a 10 legnagyobb kenyér beszállítóknak Kínában. Egy brazil elektromotor-gyártó 620 kínait foglalkoztató vállalatot működtet. A chilei borokat pedig egészen agresszív marketinggel terjesztik. A Kínába küldött export értéke folyamatosan nő, de a hatalmas importot ez sem tudja ellensúlyozni.
BRICS után BRICSA?
A BRICS országok különösen India szorgalmazzák Argentína csatlakozását. Az eddigi tagok nagy potenciált látnak benne, ami viszont aggasztó, de nem kizárt, hogy csak az argentinok számára az a jelentős deficit, ami egyik BRICS tagra sem jellemző. Az eddigi tagok közül Brazíliával eddig is sok szálon fűződő kapcsolatot ápolt. Kínával az utóbbi évtizedekben egyre inkább mélyül a partnersége. Illetve Indiával folytatott kereskedelmében is bővülés tapasztalható.
A kijelentések tartalma komoly, de háttere kevésbé. India a leglelkesebb Argentína csatlakozásával kapcsolatban, miközben utoljára 1995-ben járt indiai magas beosztású politikus Argentínában, és a miniszterelnöknő Cristina Fernández is 2008-ban tett látogatást Indiában, csekély 7 éve.
Biró Flóra Panna
DEX Műhely